Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 317 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 301-317
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Roman Hadsereg

1990. január 20.

Tőkés László Temesváron tartott nemzetközi sajtóértekezletén arról beszélt, hogy választ kell adni, ki a felelős a rengeteg halálért, ki hajtotta végre a gyilkos parancsokat. Temesváron az első két napon a hadsereg a felkelők ellen lépett fel. A hadsereg átállása segítette végül győzelemre a forradalmat. - Tőkés László a diktatúra elleni harcában más egyházak vezetőihez is fordult, így Nicolae bánsági érseknek is írt, aki válaszában hazaárulónak nevezte Tőkés Lászlót. Pontosan úgy viselkedett, mint az egykori nagyváradi református püspök, Papp László. Ezért csodálkozott Tőkés László, amikor Nicolae érsek a forradalom mellé állt. /Bodó Barna: Tőkés László szerint az igazságot ki kell deríteni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./

1990. június 6.

Jún. 6-án éjjel öt pokolgép robbant a bukaresti Egyetem téren, az éhségsztrájkolók sátrai közelében. Sérülés nem történt. A tüntetők szerint ezzel a hadsereg akarta elriasztani őket. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 7./

1990. július 24.

A Romania Mare júl. 22-i számában Corneliu Vadim Tudor rendkívül élesen támadta Tőkés László püspököt. Tudor a magyarságot barbár, civilizálatlan népnek mondta, hozzátéve, jobb lett volna, ha Ázsiából Amerikába mennek és megkímélik Európát ezeréves pusztító jelenlétüktől. Elutasította azt, hogy Tőkés László tevékenysége nyomán kezdődött 1989-ben a változás, ehelyett néhány ezer Magyarországról beszivárgó ügynökről beszélt. Vadim végig minősíthetetlen szavakkal támadta Tőkés Lászlót. Tudor a temesvári, Securitate és pártvezetők elleni perről kifejtette: a károkat okozó vandálokra a világ bármely hadserege lőtt volna. "Mi bajod velünk, papocska? Eridj a tieidhez Budapestre?" írta Vadim. "Távozz, sátán!" Minderre lehetne mondani, hogy nevetséges. Mégsem nevetséges. A fasizmus ugyanis sohasem nevetséges. /Romania Mare: Tőkés a torkunkat szorongatja. = Népszabadság, júl. 24./

1990. november 20.

A Polgári Szövetség nyilatkozatban fogalmazta meg követeléseit. Ezek között szerepel a földek visszaadása a parasztoknak, parlamenti és honpolgári vegyes bizottságok létrehozása az ügyészség, a bíróság, a rendőrség és a Román Hírszerző Szolgálat apparátusának megtisztítása céljából, a hadsereg demokratizálása szükséges, a marosvásárhelyi események kivizsgálására alakult bizottság jelentését tegyék közzé, ugyanúgy a június 13-15.i bukaresti események kivizsgálására alakult bizottság jelentését, és állítsák törvény elé azokat, akik feldúlták az egyetem, a televízió és egyes párok székházait, független televízióra van szükség, tegyék népi vita tárgyává az alkotmány tervezetet. /A Polgári Szövetség nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./

1991. január 19.

Paul Cheler tábornok, az Erdélyi hadsereg parancsnoka a tévé jan. 12-i katonai műsorában /adásában/ hangsúlyozta, hogy az ország fenyegettségét közvetlennek tartja, egyben kifejtette, hogy aggasztó a törvénytelen fegyvertartás. Cheler nemzetellenes veszélynek tüntette fel a magyar cserkészmozgalmat, magyarul mondva a cserkész szót, mintha kimondottan magyar mozgalomról lenne szó. Nem említette, hogy van román cserkészmozgalom is. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./

1991. január 29.

A szenátusban Vasile Ion szenátor, Buzau megyei orvos interpellált, követelve Kincses Előd ügyvéd elleni eljárás megindítását. A szenátor azt állította, hogy Kincses Előd aktívan részt vett az 1990. márciusi eseményekben, nyíltan buzdította a magyar lakosságot erőszakos románellenes cselekményekre. Kincses Előd a felelősségre vonás elől Magyarországra menekült és ott kiadott egy könyvet Marosvásárhely fekete márciusa címmel, melyet a Népszabadság közölt folytatásokban. Másnap Markó Béla szenátor intézett interpellációt, tiltakozva a Front-csoport beadványának uszító hangneme ellen. A sorozatos megfélemlítések miatt ezer és ezer Maros megyei magyar hagyja el lakhelyét és az országot. Bizonyítékok vannak arra, hogy Kincses Előd pozitív szerepet játszott a marosvásárhelyi eseményekben, ennek ellenére többször halállal fenyegették és más magyar nemzetiségűekkel együtt őt is diszkreditálni akarják. Markó Béla kérdést intézett a kormányhoz és a főügyészhez: A marosvásárhelyi jelentésből kitűnik, hogy a rendőrség azonosíthatta volna az igazi vétkeseket, beleértve a rendőrség, a hadsereg egyes tagjait is. Miért mellőzték a Maros megyei RMDSZ által előterjesztett dossziékat? Miért nem vizsgálták ki Ioan Judea ezredes és Ioan Scretiu tartalékos ezredes, volt megyei alelnök és mások szerepét a marosvásárhelyi eseményekben? Miért bízták a vizsgálatot a helyi szervekre, amelyek maguk is szerepet játszottak a történtekben? Ezután Mihail Iurcu szenátor Tőkés László püspök ellen interpellált, kifogásolva, hogy a püspök néhány nap múlva Budapesten, a Várban beszédet fog mondani az erdélyi művészek kiállításának megnyitóján. Miért járult hozzá a kormány ahhoz, hogy újra elhagyja az országot , hátha megint az ország érdekei ellen fog beszélni? Iurcu szenátor a továbbiakban tiltakozott az ellen, hogy Tőkés László könyvét /Temesvár ostroma 1989, Budapest, 1990/ mégis behozták az országba. /Béres Katalin: Három interpelláció a szenátusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29., Markó Béla interpellációja: Népújság (Marosvásárhely), jan. 30./

1991. március 5.

A Catavencu népszerű szatirikus hetilap bukaresti szerkesztőségét ismeretlenek feldúlták, dokumentumokat tüntettek el, tudósított a hetilap márc. 5-i száma. Előzőleg megfenyegették a szerkesztőséget, akik hiába kértek védelmet a belügyminisztériumtól. Az újság közli a fenyegető levelet, amely népárulónak nevezi az újságírókat, mert a "román nép ősi ellenségeinek", a magyaroknak helyet biztosítanak a lapban. Az üzenet aláírása: Tudor hadserege - Iancu Jianu kapitányság. /MTI/

1991. március 8.

Kincses Előd, a marosvásárhelyi események koronatanúja /akinek távoznia kellett az országból/ összefoglalta a marosvásárhelyi jelentés hiányosságait. A jelentés szerint a pogromoknak szükségszerűen be kellett következniük, mert ez az ár, amit fizetni kellett a demokratizálódásért. Valójában a pogromok a demokratizálódás megakadályozását, a szekuritate visszaállítását célozták. A jelentés nem szól a megyei Nemzeti Megmentési Front jan. 19-i határozatáról: szept. 1-jétől vissza kell állítani a Bolyai Farkas Líceumot magyar, a Papiu Líceumot román intézményként, kijelentve, hogy de jure jan. 19-től mindkét intézményt ilyen jellegűnek nyilvánítják. Ez igazolja, hogy a magyar iskolák visszaállítását Marosvásárhely románjainak többsége helyeselte. Ebből következik, hogy a jogos magyar követelés csak ürügy volt a magyarellenes hangulatkeltésre. A Romániába szállított magyar könyvekkel kapcsolatban elmondható, hogy besszarábiai románoknak százezer számra küldenek román könyveket. A jelentésből kimaradt, hogy a Vatra Romaneasca már februárban elhatározta: márc. 15-ét magyarellenes propagandára kell felhasználni. A márc. 16-i gyógyszertári csatáról a jelentés nem mondja ki, hogy a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsának határozata értelmében a város valamennyi gyógyszertárára visszakerült a román mellé a magyar gyógyszertár felirat is. A márc. 19-i eseményekről szóló jelentés nem tartalmazza, hogy a tüntetést, Kincses Előd foglyul ejtését és alelnöki tisztségéről való lemondatását Ion Judea ezredes, a Vatra Romaneasca vezetőségének megbízásából szervezte meg. ? Felvételek igazolják, hogy a román tüntetők a főtéren bevárták a felfegyverzett román parasztok megérkezését, és együtt mentek az RMDSZ-székházhoz. A jelentés elhallhatja, hogy a Maros megyei vezetés felkérte Ion Iliescut, hogy utazzon Marosvásárhelyre, azonban Iliescu azt válaszolta, ilyen feszült helyzetben nem utazik a városba. A jelentés nem említi, hogy Constantin Cojocaru tábornok, Maros megye katonai parancsnoka megtagadta Kincses Elődnek, a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsa /NEIT/ alelnökének felszólítása teljesítését. Kincses azt követelte, hogy a magyar és román tüntetőket a hadsereg válassza szét, és biztosítsa Marosvásárhely védelmét az esetleges újabb beözönlés ellen. A Maros megyei ügyészség azonosította Csipor Sntal, Gémesi István és Kiss Zoltán gyilkosait, de nem helyezte őket vád alá. Sütő András egyik bántalmazóját is azonosították, de nem gyilkossági kísérletért, hanem csendháborításért vonták felelősségre. Vasile Tira őrnagy, aki irányította Sütő András elleni támadást, Formanek Ferenc és Pécsi Ferenc szatmári NEIT-vezetők foglyulejtését és lemondatását, még mindig szabadlábon van, a hadsereg állományában. Nem vonták felelősségre Ion Judea ezredest, Ion Seriescu tábornokot, Gheorghe Gambra ezredes rendőrparancsnokot és Constantin Cojocaru tábornokot. /Kincses Előd: A marosvásárhelyi jelentés hiányosságai. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./

1991. május 30.

Máj. 30-án Iliescu elnök jelenlétében ülésezett a Legfelsőbb Védelmi Tanács. A téma a hadsereg megújításának kérdése volt. /Távirati stílusban, Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 1-2./

1991. július 10.

A Vatra Romaneasca emberei a Paul Cheler vezette IV. erdélyi hadsereg soraiban hónapok óta erőteljes meggyőző toborzót fejtenek ki, hogy a tisztek lépjeken be a Vatrába. A katonai egyégek körében terjesztik az uszító Romania Mare, az Europa és a nagyváradi Phoenix példányait. Vatra agitációja a belügyi katonai egységekben is folyik, írta a Romania Liberában Constantin Vranceau. /A Romania Liberában olvastuk. Constantin Vranceau: A Vatra Romaneasca csápjai és a hadsereg. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./ Vranceanu cikkének fordítása mellett a Romániai Magyar Szó közölte, hogy Cojacaru tábornokot a Nemzeti Gárda nagyvezérkari főnökévé nevezték ki. Vajon ezt azért történt, mert a tábornok csapatai passzív jelenlétével hagyta, hogy Marosvásárhelyen 1990. márciusában románok és magyarok egymás ellen forduljanak? /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

1991. augusztus 1.

Az RMDSZ Bihar megyei szervezete júl. 19-i ülésén elítélte a nagyváradi Crisana napilapban júl. 9-én és 14-én megjelent, katonatisztek tollából származó magyarellenes cikkeket. Aggasztó, hogy a hadsereg szélsőséges képviselői ennyire durván beavatkoznak a politikai kérdésekbe. Bihar megye magyar lakosságának történelmi tapasztalatai vannak. A román hadsereg szélsőséges tisztjei által vezetett egységek 1919. ápr. 19-én Kőröstárkányban 93, 1944. szept. 24-én pedig Gyantán 41 magyar embert gyilkoltak meg. A vérfürdő ártatlan áldozatai között voltak nők, gyermekek, még karon ülő is. E rémtettek végrehajtói soha nem vonták felelősségre. A mai román politikai életben /a hadseregben is/ vannak fasiszta eszméket vallók. A román hadseregben diszkriminatív bánásmódban részesülnek a magyar fiatalok. A szülők, gyermekeiket féltve, nem mernek nyilatkozni erről. /Egykori szélsőségesek mai utódai? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 1./

1991. augusztus 10.

1987-ben Király Károly és Sütő András az Erdélyi Magyar Önvédelmi Szövetség megszervezésére gondolt. A tervezett szövetség azután nem jött létre, de kiáltványuk, az Erdélyi segélykiáltás megszületett, Sütő András tollából. A kiáltvány eljutott Budapestre, ahol Csoóri Sándor lapja, a Hitel 1988/2-es száma közölte. Szövegét a Romániai Magyar Szó hozta azzal, hogy a fölvetett gondok sok tekintetben ma is időszerűek. Látható, hogy "etnikai létünk a kisebbségi elnyomatásban végveszélybe került." "Megfosztottak magyar iskolai hálózatunktól..." Fölszámolták "múzeumainkat, ősi levéltárainkat, index alá helyezték könyvtárainkat." Eltávolították a magyar tiszteket a hadseregből, a gyárakban leváltották a magyar igazgatókat. A magyar városokat elrománosítják a betelepítéssel., a főiskolát végzett magyar fiatalokat Moldvába helyezik. Meg akarják semmisíteni a színmagyar székely falvakat. Érthető az elkeseredés, de "ne hagyjátok el Erdélyt", kéri a kiáltvány. Követeljék a magyar iskolákat. Felkérik Magyarországot és a világban bárhol élő magyarokat, hogy emeljék fel szavukat a romániai magyarság érdekében. /Az Erdélyi Magyar Önvédelmi Szövetség kiáltványa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 10-11./

1991. augusztus 25.

Kedvezően alakulnak a magyar-román katonai kapcsolatok, hangsúlyozta Borsits László altábornagy, vezérkari főnök aug. 25-én, miután visszatért Ioan Cioflina vezérőrnagy, államtitkár, a román hadsereg nagyvezérkari főnöke meghívására tett négynapos romániai látogatásáról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./

1991. augusztus 27.

A Polgári Szövetség és a Polgári Szövetségi Párt nyilatkozata 15 pontban foglalta össze követeléseit. Ezek között szerepel a szélsőséges pártok /Román Kommunista Párt, Szocialista Munkapárt, Romania Mare Párt/ és az antiszemita, gyűlöletre felbujtó, kommunista rendszert rehabilitálni akaró kiadványok betiltása /Romania Mare, Europa, Totusi Iubirea, Demokratia, Socialistul, Tromf és hasonló lapok/, ugyanúgy a sovén, kommunista és fasiszta propaganda betiltásának követelése a hadsereg, a Belügyminisztérium és a Román Hírszerző Szolgálat keretében. A parlament törölje a következő törvényekbe foglalt antidemokratikus előírásokat: nemzetbiztonsági törvény, Legfelsőbb Védelmi Tanács szervezésének törvénye, állampolgársági törvény, privatizációs törvény, földtörvény. Érthetetlen, hogyan szerepelhet a fasiszta, betiltandó lapok között Tromf, a magyar vicclap, jegyzi meg a Romániai Magyar Szó szerkesztősége. /A Polgári Szövetség és a Polgári Szövetségi Párt nyilatkozata és felhívása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./

1991. szeptember 11.

A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt programját közölte a Szabadságban. Az RMKP a keresztény értékrend társadalmi érvényesítését követi. A népi-nemzeti identitástudat kialakítása és megőrzése, az egyéni és kollektív jogok intézményes biztosítása, a helyi önkormányzat bevezetése, a területi autonómia biztosítja bármely testvérnép kultúrájának megőrzését. Ahol a nemzetiség aránya meghaladja a 10 százalékot, ott a nyelvet mint egyenértékű államnyelvet kell használni, ahol a számarány eléri a 30 százalékot, ott megfelelő arányban kell alkalmazni a köztisztviselőket. A hadseregnél, a rendőrségnél megfelelő arányban legyen jelen a nemzetiség. Gazdasági vonatkozásban: piacgazdaság, vállalatok privatizálása, a földek magántulajdonba adása, a társadalombiztosításban családi pótlék, szülési szabadság, szociális nyugdíj. A teljes anyanyelvű oktatás megszervezése, külön tanügyi főhatósággal, egynyelvű oktatási intézményekkel az óvodástól az egyetemig. Az egyházak szabadságának helyreállítása, a felekezeti iskolák visszaállítása, az elvett egyházi ingatlanok visszaadása. Az RMKP követeli az erdélyi magyarság, nemzetközi garanciákkal, vallja, hogy az erdélyi magyarság a magyar nemzet szerves része. /A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt programja. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

1991. szeptember 26.

A tüntető Zsil-völgyi bányászok vezetője, Miron Cosma kijelentette, hogy követelik Petre Roman miniszterelnök lemondását. Éjszaka újabb bányászcsoportok érkeztek Bukarestbe, akik botokkal, csákányokkal és a hozzájuk csatlakozó fővárosiakkal együtt elindultak a kormány épülete elé. Petre Roman miniszterelnök kormánya nevében benyújtotta lemondását, a lemondást Iliescu elnök, majd a parlament két háza elfogadta. /Petre Roman miniszterelnök: 1989. dec. 26-1991. szept. 26./ Az esti órákban többszáz bányász behatolt a képviselőházba, Iliescu elnök lemondását követelve. A tüntetők ezután a tévé székházát akarták elfoglalni. Az eddigi összetűzéseknek két halottja és 284 sebesültje van, közülük 93-at kórházban ápolnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28-29, MTI/ Más forrás szerint nyolc halottja van a tüntetéseknek. /Romania Libera (Bukarest), szept. 27./ Romániában a hadsereget felhatalmazták arra, hogy a belügyminisztérium alakulataival együtt lépjen fel a rend helyreállítása érdekében. Ezt a döntést a Legfelsőbb Védelmi Tanács hozta.

1991. október 11.

Amióta 1990. jan. 25-én Iliescu ország-világ előtt a magyar szeparatizmusra emlékeztetett, ezt a vádat ismételgetik. már az első vészkiáltás is hamis volt, állapította meg Fey László, mert csak a Ceausescu által elrabolt iskolákat kérték vissza. - A több mint kétszáz román párt egyike sem gondolt arra, hogy a kisebbségeket ügyét felkarolja, őket befogadja, biztosítva számukra az anyanyelv használatát. Az államapparátusban, a hadseregben, a belügyben, az igazságszolgáltatásban alig van hely kisebbségi számára, főleg magas beosztásban nem. A vezető értelmiség soraiban, a gazdasági életben szintén nincs jelen a kisebbség számarányának megfelelően. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./

1991. október 14.

A képviselőházban és a szenátusban az okt. 14-i ülésen hevesen vádolták az RMDSZ-t: az ország területi egysége ellen tör, el akarja adni az országot. A vitát a tévé is közvetítette. Egyesek a hadsereg beavatkozását kérték Hargita és Kovászna megyében, többen az RMDSZ törvényen kívül helyezését követelték. A képviselőházi ülésen Petre Turlea képviselő kifejtette: "A magyar irredenták nekikezdtek Erdély Magyarországhoz való csatolását célzó tervük véghezvitelének." Polgárháborút akarnak Erdélyben, állította. Nem maradt el tőle Ioan Gavra, de az ellenzék soraiból is vehemens támadás zúdult az RMDSZ-re, Iulia Leo Minza a hadsereg bevetését is elfogadná. Tokay György RMDSZ-képviselő hajnalban jutott szóhoz a parlamentben és kifejtette, hogy Románia édes hazája minden fiának, az RMDSZ elítél minden merényletet a román nemzeti állam területi integritása ellen. A helyi autonómia nem jelenti az állam szétforgácsolását. A szenátus ülésén elsőként Verestóy Attila kért szót, tisztázta, hogy a székely területi autonómia nem szerencsés kifejezés, ebben nincs szó szeparatista szándékról. Emlékeztetett, hogy ő javasolta a területi szeparatizmus tiltásának szerepeltetését az alkotmányban. A székelyföldi csoportot nem támogatja sem a lakosság, sem az RMDSZ vezetősége. Hiába volt azonban Verestóy felszólalása, egymás után jöttek az elítélő kirohanások. Vasile Vacaru szenátor Iacobescu szenátorral egyetemben Tőkés László ellen fordult, követelve, hogy a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ hozza nyilvánosságra a róla szóló információkat, hogy "az egész nép ítélkezhessen". Eljárást követelt Tőkés László ellen, továbbá mindenfajta emlékező ünnepség betiltását. Romulus Vulpescu szenátor az RMDSZ betiltását és bizonyos személyek példás megbüntetését követelte. Nem hiányzott Radu Ceontea sem, aki szerint Ceausescu idején a magyar kisebbség kivételezett helyzetben élt. A következő szónokok már arról beszéltek, hogy a magyarság primitív, az RMDSZ kérjen bocsánatot az elkövetett bűnökért. Gheorghe Dumitrascu a "székely testvérekhez" fordult, akiket a magyarok mindig pajzsul használtak, hangsúlyozta: csak a románok értik meg a székelyeket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./

1991. október 23.

A magyarlakta Kovászna megyében okt. 10-én tartott hadgyakorlatról "A hadsereg lőni fog a népre" címmel jelent meg cikk a Romania Liberában, az ellenzéki román napilapban. A harci parancs szerint elszaporodtak az irredenta és románellenes akciók, a hegyekben magyar fegyveresek mutatkoznak. A feladat a veszélyes elemek megsemmisítése... Ilyen hadgyakorlat azt mutatja, hogy a hadsereget a saját népe ellen képezik ki, a hadseregben magyarellenes politikát folytatnak. Miért kellett hadgyakorlatot folytatni ilyen feszült időszakban a lakosság szeme láttára? - kérdezi a lap. Ejtőernyősöket dobtak le iskolaudvarra, rohamot intéztek városi objektumok ellen, miközben helikopterek zúgtak el a vidék felett. A védelmi minisztérium hamisításnak nevezte a Romania Liberában közölt dokumentumot. /Romania Libera, okt. 23./

1991. október 24.

A román parlament két háza okt. 24-én vitatta meg az ún. elüldözött románokról szóló jelentést, amelyet okt. 17-én olvastak fel. A tendenciózus jelentés a két megye lakosságát gyakorlatilag kollektív bűnösként igyekszik beállítani. Radu Ceontea szenátor, a Vatra egyik vezetője a rendőrség "létének érezhetővé válását" követelt. Ceontea kiállt a szekusok /Securitate/ mellett, védelmébe vette őket, mint hazafiakat. Felolvasta Radu Tinu, a Temes megyei szeku helyettes parancsnokának a börtönben írt, Tőkés László elleni levelét, felkiáltva: "A vétlenek börtönben élnek, a vétkesek pedig kint vannak!" A szocdem csoport nevében Vasile Radulescu követelte az RMDSZ-vezetők elítélését, a magyarok ünnepségeinek betiltását, a hadsereg bevetését, a magyarok számára a határok lezárását. Az ülésen szót kaphatott az RMDSZ is, de ezt az ülést nem közvetítette a televízió, csak késő éjszaka adott összefoglalót. Tokay György, az RMDSZ parlamenti csoportjának alelnöke felszólalásában figyelmeztetett: itt nemcsak az RMDSZ-szel való leszámolásról van szó, hanem a másként gondolkodással való leszámolással is. Ion Diacinescu parasztpárti képviselő szerint "Erdély román marad, de meg kell adni a nemzetiségeknek is a jogokat." Ioan Gavra RNEP-képviselő megfenyegette az RMDSZ-es honatyákat: nemcsak azokat ítéli el a törvényszék, akik elűzték a románokat, hanem azokat is, akik őket védelmükbe veszik. Gavra 18 pontos javaslattal állt elő, ezek között szerepelt a "románellenes és soviniszta" egyesületek betiltása, az utóbbi években létrehozott magyar iskolák felszámolása, a magyar ünnepek betiltása, a fegyverek összegyűjtése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26-27./ Szőcs Géza szenátor elmondta: a jelentésre jellemző, hogy két nemzetről, a magyarról és a székelyről szól. Az elüldözöttek listáján a legtöbb milicista és szekus. Több nevet többször is feltüntettek. Az egész akció RMDSZ-ellenes, egyben merénylet a demokrácia ellen. /Román Győző: Jelentéstételtől a börtönlevél felolvasásáig. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26-27./ Szőcs Géza, az RMDSZ politikai alelnöke elmondta az MTI-nek, hogy az RMDSZ 1500 oldalas dokumentumot gyűjtöttek össze, amely mondatról mondatra cáfolja a jelentést. Meg kellett volna várni, hogy elkészüljön az RMDSZ saját jelentése és csak azután lett volna helyes megtartani a parlamenti vitát. Csak egy példa az RMDSZ jelentéséből: az úgymond elüldözött 120 személyből több mint 70 belügyi tiszt vagy tiszthelyettes volt. /MTI/

1991. november 1.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Segélykiáltás címmel, Mementó Jugoszlávia alcímmel nyilatkozatot tett közzé a romániai magyarság helyzetéről, a magyarellenes uszításról, Tőkés László aláírásával. A magyarellenes kampányhoz csatlakozott a bukaresti érsek és a román hadsereg is. /MTI/

1991. november 5.

A hadsereget is igénybe veszik a betakarítás meggyorsítására, jelentette az AFP a román kormány utasítására hivatkozva. A betakarítással nagyon lemaradtak és az őszi vetés fele még hátra van. /MTI, AFP/

1991. november 28.

November derekán az Erdélyi Hadsereg alakulatai hadgyakorlatot tartottak Hargita megyében. Etéden is megjelentek. Szávai Géza polgármester szerint százötven-kétszáz katona állomásozott a tanintézményekben, valamennyi középület előtt éjjel-nappal őrséget álltak. Távozáskor egy hivatalos papírt aláírattak a polgármesterrel, hogy semmilyen kárt nem okoztak. Mindez késő este volt, másnap vették észre, hogy az összes közintézményről eltűnt a magyar nyelvű felirat, a román érintetlen maradt. /Jöttek, láttak, győztek? = Hargita, nov. 28./

1992. január 18.

Kerekes Károly RMDSZ-képviselő a parlamenti ülésen tiltakozott a háborús veteránokkal kapcsolatos megkülönböztetés ellen. Akik a román hadseregben szolgáltak, kapnak segélyt, akik más hadseregben, azok nem /Román Győző: Parlamenti ez meg az. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18-19./

1992. február 18.

A Romania Libera román napilap közölte Kincses Előd Marosvásárhelyről elüldözött politikus /jelenleg a Magyarok Világszövetségének főtitkára/ cikkét. A cikket /A marosvásárhelyi rendőrfőnök karrierje/ magyarul közölte a Népszabadság. 1989. dec. 21-én Marosvásárhelyen a hadsereg, a milícia és a Securitate egyesített erői belelőttek a tüntető tömegbe, hat fiatalt agyonlőttek. Senkit sem állítottak bíróság elé ezekért a gyilkosságokért. A Maros megyei milícia parancsnoka Gheorghe Gambra ezredes volt. 1990. márc. 19-én a rendőrtisztek videofelvételek által megörökített kézfogással üdvözölték a helyi lakosság megtámadására érkezőket. Ez alkalommal Sütő András gyilkossági kísérlet áldozatává vált. A tetteseket nem tudták azonosítani a rendőrök. A Maros megyei rendőrkapitányság parancsnoka Gheorghe Gambra ezredes volt. 1990. márc. 20-án Gheorghe Gambra ezredes parancsot kapott az akkori belügyminisztertől, hogy akadályozza meg a Marosvásárhelyre való újabb beözönlést és az etnikai összecsapásokat. Azt, hogy miként hajtotta végre a kapott parancsot, az világszerte közismert. Gheorghe Gambra már nem ezredes, előléptették vezérőrnaggyá és kinevezték az Országos Rendőr-főkapitányság parancsnokává. /Kincses Előd cikke a Romania Libera-ban. A marosvásárhelyi rendőrfőnök karrierje. = Népszabadság (Budapest), febr. 18./

1992. március 17.

Király Károly /akit néhány hónapja kiszorítottak a szenátus alelnöki székéből/ nyilatkozott a jelenlegi helyzetről. Romániában még nincs meggyökeresedett demokrácia. Többpártrendszerbe burkolva, de megmaradt a diktatúra. A márciusi események idején Király Károly kérte Iliescu elnököt, lépjen közbe. Abban a sorsdöntő időben Király Károly tárgyalt Petre Roman miniszterelnökkel és Militaru hadügyminiszterrel. Király Károly reklamálta, hogy a hadsereg még mindig nem kapott parancsot a közbelépésre. Petre Roman azt mondta: nem olyan veszélyesek a dolgok Marosvásárhelyen. Király Károly hangsúlyozta: a pogromért Petre Roman a felelős. És felháborító, hogy azokat ítélik el, akik védekeztek: a magyarokat és a cigányokat. Akik felheccelték és a városba vitték a hodáki parasztokat, azokat meg előléptették. Király Károly kiemelte: ragaszkodni kell az egyéni és kollektív kisebbségi jogok megadásához. /Füzes Oszkár: A nacionalizmus az elnyomás eszköze. = Népszabadság, márc. 17./

1992. április 1.

Moldáviában folyik a tűzharc. A román védelmi miniszter kijelentette, hogy a román hadsereg nem vesz részt a moldovai harcokban, ugyanakkor elmondta, hogy a közeljövőben 24 órás mozgósítások lesznek Romániában, a katonai egységek pedig kaszárnyáik közelében tartózkodnak. /Román rádió, MTI/

1992. április 11.

Nicolae Spiroiu védelmi miniszter sajtóértekezleten kijelentette, hogy 30 évre zárolják a szeku iratait, ezeket a dokumentumokat a hadsereg őrzi. Az 1989 decemberi események során a Securitate dokumentumai közül mintegy 40 ezer iratcsomónak nyoma veszett, 35 ezer dossziét az SRI /Román Hírszerző Szolgálat/ őriz, 20 ezer pedig valószínűleg külföldre került. Teljesen érintetlen viszont a volt Kommunista Párt százezer dossziés irattára. /Harminc évre zárolják a szeku iratait. = Magyar Hírlap, ápr. 11./

1992. június 10.

Jún. 10-12-e között Olaszországban ülésezett a NATO Dél-európai Regionális Parancsnokságának Vezérkara, ahova Románia katonai küldöttségét is meghívták. A román küldöttséget Vasile Paul ezredes vezette, aki elmondta, hogy Románia hadseregének professzionális szintje szerint egyike az európai modern hadseregeknek, mind műszaki, mind emberállománya tekintetében. Mindezt nyugati katonai vezetők állapították meg. /MTI/

1992. július 9.

Paul Cheler tábornok, az Erdélyi Hadsereg parancsnoka lajstromba vetette magát a Román Nemzeti Egységpárt elnökjelölt-listáján. Sajátosan értelmezi a hivatalos hadügyi álláspontot: a katonaságnak pártatlannak kell lennie. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 9./ Radu Ceontea pártelnök végül mégsem Chelert jelölte a Román Nemzeti Egységpárt színeiben induló elnökjelöltnek, hanem Funar kolozsvári polgármestert. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 11./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 301-317




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998